A klub t�rt�nete:

A Real nem a legr�gebben alap�tott futball klub, m�g Spanyolorsz�gban sem tartozik a legr�gebbi k�z�. (Az els� spanyol csapat a Recreativo de Huelva volt). Nem is a Real� a legnagyobb stadion, nem is tartja a szezonjegyek elad�si rekordj�t, de t�ny, ha a vil�gon b�rhol megeml�tj�k a Real nev�t, szinte biztos, hogy mindenki tudni fogja, hogy nem ak�rmilyen focicsapatr�l van sz�. Nem is csoda, hiszen olyan tehets�gek j�tszottak soraiban az 1950-es �vek folyam�n, mint Di Stefano, Pusk�s �csi, vagy Butragueno, Michel �s Hugo Sanchez az 1980-as �vek szt�rjai, vagy p�r n�v a jelenb�l: Raul, Hierro, Roberto Carlos. Nem lehet k�ts�g�nk afel�l, hogy ez a csapat maradand� nyomot hagyott a futball t�rt�nelm�ben.
A siker azonban nem a csak a j�t�kosoknak k�sz�nhet�. Az edz�k �s klubigazgat�k remek strat�gi�i eredm�nyezt�k a sz�mtalan sikert k�lf�ld�n �s otthon egyar�nt. Igen tekint�lyes a Real tr�feagy�jtem�nye, tekintve, hogy a csapat nyerte a legt�bb eur�pai kup�t, valamint annyi BEK gy�zelmet tudhat mag��nak, mint egyetlen m�s klubcsapat sem. A sikert tulajdonk�ppen egy ember alapozta meg.
Ez az ember nem volt m�s, mint Santiago Bernabeu, aki 1943-ban lett a csapat tizedik eln�ke, �s ezt a posztot 1975-ig t�lt�tte be. Munk�lkod�sa alatt a csapat hat Eur�pa Kup�t, egy Nemzetk�zi Kup�t, tizenhat liga bajnoki c�met, �s hat Spanyol Kup�t nyert. Ennek az id�szaknak a gy�m�lcse lett az, hogy a Real Madrid elnyerte a vil�g legjobb klubcsapata c�met.

Az alap�t�s �s 1912 k�z�tt eltelt id�szak alatt a csapat m�g csak Madrid Futballklub n�ven futott. A Real Madrid nevet 1920 ut�n vett�k fel. Addig kisebb-nagyobb sikerrel ugr�lt a bajnoki oszt�lyok k�z�tt, meccseket j�tszott kisebb-nagyobb sikerrel. Az akkori stadion a Hippodrom� volt. 1904-ben a csapat �tk�lt�z�tt az O'Donnell mez�re, ahol Madrid els� k�rbeker�tett p�ly�j�t vett�k birtokba. Az avat� meccs m�r ezen a helyen t�rt�nt a Madrid �s a Sporting Ir�n k�z�tt. Tizenegy �vvel k�s�bb ism�t k�lt�zni kezdett a Madrid, ez�ttal a Ciudad Lineal stadionba, amely befogad�k�pess�ge 8000 f� volt, �s minden szempontb�l j�val ig�nyesebb volt, mint az eddigiek. A megnyit� �nneps�g 1923. �prilis 29-�n volt, ahol a kir�ly is k�pviseltette mag�t. A Real 2:0-ra verte az Union csapat�t, s mindk�t g�lt Jos� Mar�a Ubeda l�tte.

Pont egy �vvel k�s�bb a Madrid ism�t �j terepet avatott fel, most �ppen a Chamart�nt, amit el�sz�r �rzett igaz�n mag��nak a csapat. A nyit�meccsen a Real az angol kupagy�ztes Newcastle Unitedot gy�zte le 3:2-re. Ez a stadion - melynek befogad�k�pess�ge m�r 22500 f� - volt az az �p�tm�ny, melyben a Real megnyerte �lete els� ligac�m�t. Santiago Bernabeu, akit 1943-ban v�lasztottak eln�knek, az els� gy�zelem ut�n hat�rozta el, hogy vil�gh�ress� teszi a klubot.

1944-ben megkezd�dtek a munk�latok az �j stadion k�r�l, amelyet La Castellana-nak, vagyis Palot�nak neveztek el, de 1955 janu�rj�ban �tnevezt�k az eln�k nev�re.

1947-ben, mikor a Real a portug�l Os Belenenses ellen j�tszott, �s megnyerte a meccset 3:1-re, a n�z�k sz�ma meghaladta a 75 000-et. Az �j stadion els� g�lj�t Sabino Barinaga szerezte.

1952-re jutottak el od�ig - hivatkozva a hatalmas �s egyre n�vekv� rajong�i l�tsz�mra -, hogy a stadiont kib�v�ts�k egy harmadik r�sszel, amit csak ty�k�l n�ven emlegetnek. A Real arany-id�szaka alatt, az 1950-es, 1960-as �vek alatt, mikor a m�r eml�tett Eur�pa Kupa �radat volt, soha nem l�tott n�zetts�gi rekordokat d�nt�ttek meg. A n�z�sz�m a 120 000 f�t is t�ll�pte. Spanyolorsz�g els� hivatalos nemzetk�zi c�m�t is a Bernabeu stadionban nyerte, megverve az egykori Szovjetuni� csapat�t az Eur�pai Nemzeti Bajnoks�g d�nt�j�ben, 1964-ben.

Az 1980-as �vek elej�n k�nytelenek voltak m�g egy b�v�t�st v�grehajtani a stadionon, �gy a befogad�k�pess�g tov�bb n�tt. Azonban a Vil�gkup�n val� r�szv�tel ut�n ez is kev�snek bizonyult, �gy 1992-ben kezdt�k meg �jra a munk�latokat, �s tizennyolc h�nap alatt megn�velt�k a stadion kapacit�s�t 100-105 000 f�re. Mindenesetre az �j UEFA szab�lyok szerint, minden stadion csak �l�helyeket tartalmazhatna, �s ehhez alkalmazkodni kell minden csapatnak. A Real azon spanyol csapatok k�z� tartozott, akiknek k�t �v halad�kot kellett k�rni�k az UEFA-t�l, mert nem tudt�k �sszeegyeztetni a n�z�sz�m n�veked�s�t az �jj��p�t�sek ritmus�val.
�gy azt�n k�sz�l egy �j stadion tervrajza, amely a Bernabeu-t�l 5 km-nyire helyezkedne el. A r�gi stadion kapacit�s�t 5-10 000 �l�ssel m�ln� csak fel�l, de lenne benne egy eml�km�zeum, a Real Madrid t�rt�nelm�nek tisztelegve. A munk�latokat 2005-re fejezik majd be.

A 2000-2001-es szezon alatt Lorenzo Sanz pr�b�lt n�mi el�nyre szert tenni, mialatt a csapat megnyerte nyolcadik Eur�pa Kup�j�t is a m�sik eln�kjel�lt, Florentino P�rezzel szemben. T�ny, hogy a Realnak sz�ks�ge volt m�r egy �j vezet�re, de a szavazatok alapj�n P�rez lett a csapat tizennegyedik eln�ke. A v�laszt�si kamp�ny ideje alatt Florentino k�l�nf�le biztos�t�kokat �s javaslatokat sorolt fel a klub tov�bbi sikeres vezet�se ter�n. Ezek k�z�l az egyik legsikeresebb h�z�sa - minek k�sz�nhet�en v�g�l is r�estek a szavazatok - Luis Figo megszerz�se volt. Mire Figo meg�rkezett, addigra azonban Anelka igazolt �t a Paris St. Germain-hez. Ez igen sok rajong�t meglepett, de nem g�tolta a csapatot a tov�bbi el�rejut�sban. A csapat egyik legtehets�gesebb j�t�kos�t, akivel megnyert�k a Bajnokok Lig�j�t, Fernando Redondot eladt�k az AC Milannak.
A sikerek azonban elmaradtak. A Galatasaray-t hatalmas nyerni akar�s hajtotta a Szuper Kupa d�nt�j�ben, s le is gy�zt�k a Realt Jardel aranyg�lj�val. Azt�n a Vil�gkup�ban a Boca Juniorst�l szenvedtek veres�get 2:1-re. Azt�n m�g mindig nem volt el�g a csal�d�sokb�l, ugyanis a Real ism�t megpr�b�lkozott a Copa del Rey-jel, ahol r�gt�n az els� k�rben kikapott a m�sodoszt�ly� Toled�t�l. A m�rk�z�sek �j form�ja, ahol az els� k�t k�rt kies�ses alapon j�tszott�k, �rtelemszer�en nem igaz�n fek�dt a Madridnak.

A 2000-es �v v�g�l is nem z�r�dott annyira rosszul a Real sz�m�ra, hiszen eg�sz �vsz�zados eredm�ny�t elismerend�, jel�lt�k az �vsz�zad klubcsapata c�mre. Luis Figo a m�sodik helyen v�gzett Zinedine Zidane m�g�tt az �v j�t�kosa verseng�sben. P�r nappal k�s�bb pedig az Eur�pa legjobb j�t�kosa c�met kapta meg. A portug�l j�t�kos �gy a harmadik volt a Real Madrid t�rt�net�ben, aki mag��nak mondhatta ezt a c�met Alfredo Di Stefano (1957-ben �s 1959-ben kapta meg) �s Raymond Kopa (1958) ut�n.

RMCF.GPORTAL.HU